Forgó szédülés alatt azt az érzetet értjük, amikor a környezet elmozdul hozzánk képest, de mi egyhelyben vagyunk. Úgy érezzük, hogy a „szoba megfordul körülöttünk”.
A forgó jellegű szédülés jellemzői:
- hirtelen kialakuló, forgó szédülés
- kifejezett vegetatív tünetek: sápadás, verejtékezés, hányinger, hányás, vérnyomásesés
- szemtekerezgés (nystagmus)
- dõlés, illetve félremutatás
- állás és járászavar
A forgó szédülésnek, mint minden betegségnek több oka is lehet, de a leggyakrabban a belsõ fül megbetegedéseivel kapcsolatban jön elő.
1. Az egyensúlyozó ideg gyulladása (Vestibularis neuronitis)
Lényege: a belsõ hallójáratban lévõ idegdúc (ganglion) heveny funkciókiesése
Kiváltó oka:
- influenza, vagy más vírus, toxoplazma, Borrelia (Lyme-kór),
- keringési zavar
Tünetek
- hirtelen kialakuló forgó szédülés
- igen kifejezett vegetatív tünetek: hányinger, hányás, verejtékezés, halálfélelem, vérnyomásesés
- jellemzõen halláspanasz, illetve fülzúgás nem kíséri
Lefolyás: az erõs tünetek néhány napig is eltarthatnak, majd javulás kezdõdik. Az esetek többségében maradéktalanul gyógyul, de ha az agy kompenzációs képessége nem teljes, bizonytalanságérzés maradhat vissza
Kezelés : kórházi elhelyezés, gyógyszeres, illetve infúziós kezelés, vestibularis tréning
2. BPPV – Benign Paroxysmal Positional Vertigo
Lényege: a belsõ fülben lévõ apró mészkristályok egyike leszakad és kórosan ingerli az érzékelõsejtet
Kiváltó oka: nyak megrándulása, masszírozás után, rossz mozdulat
Tünetei: rohamszerûen kialakuló forgó szédülés, amely általában 10-20 msáodpercig tart, és jellegzetesen bizonyos fejhelyzetben jelentkezik, pl. az ágyban egyik oldalról a másikra forduláskor
Lefolyása: spontán is megszûnhet, de általában kezelés szükséges. Eredményesen kezelhető.
Kezelés: Epley-, vagy Semont- féle repositios manõver, vestibularis tréning
3. Vestibularis schwannoma
Lényege: a halló-egyensúlyozó agyideg (VIII-as ideg) burkából kiinduló jóindulatú daganat
Tünetei:
- forgó szédülés
- fülzúgás
- idegi típusú halláscsökkenés
Lefolyás: kezelés függvénye, jól kezelhetõ, áttétet nem ad (mivel jóindulatú)
Kezelés: a daganatot képalkotó eljárással (CT. MRI) igazolni kell, a további kezelés a méret, elhelyezkedés függvénye. Lehetõsége: szoros kontroll, sugárkezelés (gamma-kés), esetleg mûtét.
4. Belsõ hallójárat gyulladás (Labyrinthitis)
Lényege: a belsõ fül vírusos, vagy bakteriális eredetû savós vagy gennyes gyulladása. Napjaikban ritka betegség.
Tünetei:
- forgó szédülés,
- idegi típusú halláscsökkenés.
Lefolyás: süketséget okozhat, és súlyos agyi szövõdmények forrása lehet. Fontos a kezelés mihamarabbi megkezdése, de hallás és/vagy egyensúlyzavar gyakran marad vissza.
Kezelés: erélyes antibiotikus kezelés mûtéttel.
5. Meniere-betegség
Lényege: a belsõ fülben lévõ folyadék (endolympha) mennyiségének rohamszerû felszaporodása
Tünetei:
- hirtelen kialakuló, fél-2 óráig tartó forgó szédülés
- fülzúgás, amely a roham alatt fokozódik
- idegi típusú halláscsökkenés
Lefolyás: a rohamok gyakorisága egyénenként változó. Legrosszabb esetben az érintett oldalon süketség és tartós fülzúgás alakulhat ki.
Kezelés: gyógyszeres, illetve igen súlyos esetben mûtét is szóba jöhet.